Munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás bemutatása
A munkaerő-kölcsönzés jogi háttere
Kapcsolódó szolgáltatások
Elérhetőségeink
Referenciák
Ajánlatkérés
Munkaerő - kölcsönzés jogi háttere
I. Munkaerő-kölcsönzési tevékenység feltételei
A munkaerő-kölcsönzési tevékenység engedélyköteles, amit a székhely szerint illetékes munkaügyi központ ad ki, és tart nyilván. A tevékenység több telephelyen történő folytatása esetén, valamennyi telephelyen rendelkezni kell megfelelő irodahelyiséggel, és telephelyenként legalább egy személynek rendelkeznie kell szakmai képesítéssel, gyakorlattal.
II. Munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos fogalmak, és a szereplők kapcsolata
Munkaerő-kölcsönzés:
Munkaerő-kölcsönzés keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi.
Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkáltatói jogokat a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó megosztottan gyakorolják az alábbiak szerint:
Kölcsönvevő minősül munkáltatónak:
munkavédelemre
nők, fiatal munkavállalók és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására
egyenlő bánásmód követelményére
munkavégzésre (munkavállaló rendelkezésre állása, munkáltató utasítási joga, munkával való ellátás kötelezettsége, átirányítás, kiküldetés)
munkakör átadás-átvételére
munkaidőre, pihenőidőre és ezek nyilvántartására
amennyiben a természetbeni munkabért, valamint a közvetlenül adott szociális juttatást a munkavállaló közvetlenül a kölcsönvevőtől kapja, ezek biztosítása tekintetében.
Kölcsönbeadó minősül munkáltatónak:
munkaviszony létesítésének joga
munkaviszony megszüntetésének joga (munkavállalónak a kölcsönbeadó felé kell közölni a munkaviszony megszüntetési szándékát)
foglalkoztatással kapcsolatos bejelentési kötelezettségek teljesítése, igazolások kiadása
munkabér-fizetés
munkabér-fizetéssel kapcsolatos bevallási, járulék-fizetési kötelezettségek
Szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – kölcsönvevő, egyébként a kölcsönbeadó adja ki. Az időpontot kölcsönvevő csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és ezzel összefüggésben a munkavállalónak felmerült költségét, kárát köteles megtéríteni.
Az alapszabadság egynegyedét a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, és a munkavállalónak 15 nappal előtte be kell jelenteni az igényét.
III. A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszony
A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodást írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell legalább:
a munkaerő-kölcsönzés időtartamát,
a munkavégzés helyét,
az elvégzendő munka jellegét,
természetbeni munkabér, illetve juttatás esetén - ha ezeket a kölcsönvevő biztosítja - ezek ellentételezését.
A kölcsönvevő írásban köteles tájékoztatni a kölcsönbeadót:
az irányadó munkarendről,
a munkáltatói jogkört gyakorló személy megnevezéséről,
a munkabérfizetés alapjául szolgáló adatok közlésének módjáról és határidejéről,
az elvégzendő munkára vonatkozó alkalmazási feltételekről, továbbá
minden olyan körülményről, amely a munkavállaló foglalkoztatása szempontjából lényeges.
A kölcsönbeadó a kölcsönvevő kérése esetén köteles legkésőbb a munkavállaló munkába állásáig:
az adózás rendjéről szóló törvény szerint a munkáltató és a kifizető által foglalkoztatott személy adataira vonatkozó, a biztosítási jogviszony kezdetéről szóló, APEH-hoz teljesített bejelentése másolatát, valamint
a külön jogszabály szerinti kölcsönbeadóként történt nyilvántartásba vételét igazoló okirat másolatát
a kölcsönvevő részére átadni.
Semmis a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodása, ha egymással részben, vagy egészben tulajdonosi kapcsolatban állnak.
Foglalkoztatással kapcsolatos költségeket – eltérő megállapodás hiányában – a kölcsönbeadó viseli, így:
munkavállaló utazási költségeit
munkavégzéshez szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat díját
IV. A kölcsönvevő és a munkavállaló közötti jogviszony
Munkaerő-kölcsönzésnél csak a kölcsönbeadó és a munkavállaló között jön létre munkaviszony, kivéve:
ha a kölcsönbeadó nem felel meg a jogszabályokban előírt feltételeknek, vagy
kölcsönbeadó nem kötött munkaszerződés a munkavállalóval.
Ekkor a munkavégzés tényleges megkezdésének napjával jön létre a munkaviszony a kölcsönvevőnél, vagyis úgy kell tekinteni, mintha nem lett volna munkaerő-kölcsönzés.
Amennyiben jogszabályi feltételek hiánya miatt jön létre a kölcsönvevővel a munkaviszony, akkor a munkavégzési hely, a munkakör és a személyi alapbér a kölcsönbeadó és a munkavállaló között létrejött munkaszerződés szerint kerül megállapításra.
Amennyiben a kölcsönbeadó nem kötött munkaszerződést, akkor a munkakör a ténylegesen elvégzendő munka alapján kerül megállapításra, míg a személyi alapbér az egyenlő bérezés elve alapján a kölcsönvevőnél azonos munkakört betöltő munkavállalók, vagy a kölcsönvevő tevékenysége szerinti ágazatban szokásos személyi alapbér alapján kerül megállapításra.
Fentiek alapján a kölcsönvevő követelheti ezzel összefüggésben keletkezett kárának megtérítését a kölcsönbeadótól, feltéve, hogy a kölcsönvevő jóhiszeműen és tisztességesen járt el.
V. A kölcsönbeadó és a munkavállaló közötti jogviszony
Munkaszerződéssel kapcsolatban a feleknek (itt: kölcsönbeadó és a munkavállaló) mindig be kell tartaniuk a jognyilatkozatok alaki követelményeire vonatkozó szabályokat. Ennek megfelelően, a munkaviszony csak írásba foglalt, és a kötelező tartalmi elemekkel rendelkező, felek által aláírt munkaszerződéssel jön létre.
A munkaerő-kölcsönzéssel létrejövő munkaszerződésnek az alábbi kötelező elemeket kell tartalmaznia:
a foglalkoztatásra irányuló munkaszerződés kölcsönzés céljából jött létre
személyi alapbér
munkavégzés jellege vagy a munkakör
Tartalmaznia kell még:
felek nevét, illetve megnevezését
a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételi számát
munkavállaló és a kölcsönbeadó lényeges adatait
Az általánostól eltérően a kölcsönbeadó tájékoztatási kötelezettsége az alábbiakra terjed ki:
a munkavégzés helye
a kölcsönvevőnél irányadó munkarend
a munkabér egyéb lehetséges elemei
a bérfizetés napja
a munkába lépés napja
a rendes szabadság mértéknek számítási módja és kiadásának szabályai
a jogviszony megszüntetésének szabályai
a felmondási idő megállapításának szabályai
a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésének szabálya
kölcsönvevő kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e
kölcsönvevő neve, székhelye, telephelye, cégjegyzék száma
kölcsönvevőnél munkavállaló felett ki gyakorolja a munkáltatói jogokat
munkába járás, szállás és étkezés feltételei
munkarendre, munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok
alkalmazási feltételek (iskola, gyakorlat stb.)
A kölcsönbeadó és kölcsönvevő megnevezésének, lényeges adatainak változásáról a kölcsönbeadó legkésőbb a változás hatálybalépését követő egy hónapon belül köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót.
VI. Egyenlő bér elvének szabálya:
Korlátozott egyenlő bérezés elvét:
személyi alapbér
műszakpótlék
rendkívüli munka
ügyelet, készenlét
díjazása tekintetében kell alkalmazni akkor, ha a kölcsönvevőnél történő folyamatos munkavégzés időtartama a 183 napot meghaladja, vagy két éven belül ugyanannál a kölcsönvevőnél kölcsönzés keretében összesen meghaladja a 183 napot a munkavállaló foglalkoztatása.
Tartós munkavégzés esetén:
határozatlan időre szóló kölcsönzésnél 1 éves
határozott időre szóló kölcsönzésnél 2 éves
munkavégzés esetén kell alkalmazni az egyenlő bér elvét minden közvetve vagy közvetlenül nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásnál.
VII. Kártérítési felelősség:
A munkavállaló kártérítési felelőssége a kölcsönvevő felé:
ha megállapítható a munkavállaló felelőssége, akkor a kölcsönbeadó munkáltatónak kell helyt állnia az okozott kárért (a kölcsönbeadó azonban érvényesítheti kárigényét a munkavállalóval szemben)
A munkavállaló kártérítési felelőssége a kölcsönbeadó felé:
ha a munkavállaló munkaviszonyával összefüggésben a kölcsönbeadónak okoz kárt, akkor az Mt. általános szabályait kell alkalmazni (vétkességi, megőrzési, leltárhiányért való felelősség)
A munkáltató kártérítési felelőssége a munkavállaló felé:
a munkavégzés során a munkavállalónak okozott kárért a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyetemlegesen felel, és a munkavállaló választhat, hogy melyiktől kéri kárának megtérítését. (Ha nem a károkozó munkáltató fizette meg a munkavállaló kárát, akkor a Ptk. szabályai alapján a károkozótól a kár később követelhető)
a munkavállaló munkaviszonyával (nem a foglalkoztatással) összefüggésben okozott kárért a kölcsönbeadó felel.
