Bizonyára emlékeznek egyik korábbi könyvajánlómra, mely a szerző első könyvéről, a Szolgálj, hogy vezethess címűről szólt. Miután azt a könyvet befejeztem, és mind tartalmában, mind stílusában magával ragadott, már tudatosan kezdtem el olvasni A stratégia művészete című, másodiknak íródott művet. Élveztem. Sokat tanultam belőle. Hiszen ez a könyv is olyan problémákkal foglalkozik, amik megoldása a vezetői, tanácsadói munkában napi kihívásokat jelentenek.
A legfontosabb ilyen, a stratégia értelmezése, alakítása a folyamatosan változó, turbulens környezet adta feltételek között. És valljuk meg, ez ma időszerű, fontos és elgondolkodtató feladat.

• Milyen időtáv egyáltalán a stratégiai?
• Mennyire időtálló a stratégia?
• Milyen gyakran kell hozzányúlni, változtatni rajta? Egyáltalán, szükség van-e rá?
• Mik azok a technikák, amiket érdemes használni, alkalmazni, amikor stratégiát készítünk?

Bizonyára minden vállalati szakembert, vezetőt foglalkoztatnak ezek a kérdések. De hogy látja ezt Dr. Porkoláb Imre, a szerző?
Álláspontja szerint, nélkülözhetetlen a kiszámíthatatlan és dinamikusan változó környezet, a VUCA (Volatility, Uncertainty, Complexity, Ambiguity) lehető legpontosabb megismerése, hiszen a valódi versenyelőny a számunkra kedvező helyzetek megteremtésében rejlik. Ennek során már gondolni kell a tradicionális, erőn alapuló, és a csalafintaságon, fondorlaton alapuló piacra jutás kellő kombinációján. Olvashatunk a versenyképes szervezet működéséhez szükséges integrált megközelítés négy stratégiai összetevőjéről. Valamint az önállóság, a sebesség és tempó fontosságáról is. Képet kaphatunk arról, hogy mit is jelentenek a stratégiai hálózatok és az integrált portfólió stratégia. De nem marad ki az újra és újra felmerülő, és a mai vállalatok életében talán legfontosabb elem, a szervezeti kultúra, valamint annak átalakulása sem.

Ha a kedves olvasó kedvet kapott, hogy kezébe vegye a könyvet, nem jár rosszul. Egy érdekes, izgalmas olvasmányélménnyel lesz gazdagabb, és nem mellékesen olyan tudás és megközelítés birtokába jut, mellyel minden bizonnyal eredményesebben, hatékonyabban tudja kezelni a vezetői munkája során felmerülő problémákat, sőt ha a könyvet kézikönyvként használja, szinte lépésről-lépésre tudja alkalmazni az abban foglaltakat.

Végezetül hadd idézzek most is a könyvből: „A jól teljesítő csapatot a közös, egyértelmű célok, a felelősségvállalás és a kölcsönös megbízhatóság motiválja, és technikai tudásra, problémamegoldó képességre és a személyek közötti kiváló kapcsolatokra van szüksége…. A hatékony követők általában jól menedzselik magukat, elkötelezettek a szervezeti célok és értékek iránt, folyamatosan építik saját képességeiket, és bátran őszintén vállalják a véleményüket.”
Ugye milyen magvas, időszerű és megvalósítandó gondolatok?

Jó olvasást mindenkinek!

Fejes Gábor
mestertanár OE AMK, szervezetfejlesztési tanácsadó