Ismerjük meg munkavállalóink hazáját! - FÜLÖP-SZIGETEK
Miért pont a Fülöp-szigetek? 2021-ben a kormány egy törvénymódosítással jelentősen megkönnyítette 9 ország állampolgárainak magyarországi munkavállalását, így többek között a Fülöp-szigetekről érkezők is egyszerűbben foglalkoztathatóak Magyarországon.
A könnyített eljárás mód mellett fontos érv a filippínó munkavállalók kiemelkedő angol nyelvtudása és az ország oktatási rendszerének magas színvonala. Részben ennek is köszönhető, hogy a lakosság jelentős százaléka külföldön is tud és kész munkát vállalni. Olyan nagy a szigetállamban a határon túl munkát vállalók aránya, hogy külön kormányhivatal foglalkozik a külföldi munkavállalók koordinálásával és a munkavállalás menetének ellenőrzésével. Mivel a népessége többsége római katolikus vallásúnak vallja magát, ezért könnyebben beintegrálódnak az európai társadalomba, viszont ellentétben a szomszédos országokból érkezőkkel a földrajzi távolság miatt ritkábban, általánosságban évente egyszer utaznak haza. Ahogy az alábbiakban részletezni fogjuk, demográfiai mutatóik egyértelműen arra engednek következtetni, hogy hosszú távon számíthatunk nagyszámú munkaerőre a szigetországból.
ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK:
A Fülöp-szigetek egy délkelet-ázsiai szigetállam, amely 7641 szigetet foglal magába, ezekből pedig hozzávetőlegesen mindössze 800 lakott. Hivatalosan Ferdinánd Magellán, spanyol szolgálatban álló portugál felfedező fedezte fel 1521-ben, ezt követően a gyarmatosítók II. Fülöp spanyol királyról nevezték el a szigetcsoportot.
Először tehát spanyol, majd amerikai, illetve a második világháború idejére japán fennhatóság alá is került az ország. Végül 1946-ban sikerült kivívnia függetlenségét. A Fülöp-szigetek államformája elnöki köztársaság, fővárosa Manila. Hivatalos nyelvük a filippínó (tagalog) és az angol. A Fülöp-szigetek keresztény ország. Ezért értékrendjük lényegesen közelebb áll az európaiakéhoz, mint más ázsiai országból származóknak.
DEMOGRÁFIA:
Jelenleg a Fülöp-szigetek lakossága közel 109 millió fő.
Ha megfigyeljük a Fülöp-szigetek korfáját, azt láthatjuk, hogy a népesség korbéli eloszlása az egzotikus országban teljesen máshogy alakul, mint pl. Magyarországon. Ami azt jelenti, hogy a népesség legjelentősebb része négy évnél fiatalabb. A teljes népesség több mint 27%-a pedig a 19 éves kor alatti korosztályból kerül ki, így az elkövetkezendő években várhatóan a 10 millió főt is meghaladja majd a munkaerőpiacra lépő fiatalok száma. Népessége pedig kiemelkedő mértékben, folyamatosan gyarapodik. A második ábrán látható, hogy a hatvanas években számolt 27 millió főről 2020-ra 109 millióra nőtt a lakosság száma. Ez a tendencia pedig várhatóan folytatódik a jövőben is.
GAZDASÁG:
A Fülöp-szigetek agráripari országnak nevezhető. Fő mezőgazdasági terményeik: kaucsuk, cukornád, kókuszdió, rizs, kukorica, banán, manióka, ananász, mangó.
Az eredetileg amerikai katonai támaszpontként szolgált területek helyén ipari parkok létesültek. Ennek köszönhetően jelentős az elektronikai berendezések gyártása, illetve a ruha- és cipőipar is. A feldolgozóipar mintegy 50-60%-a Manila terjeszkedő agglomerációjában összpontosul. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 36%, Japán 17%, Németország 5%, Hollandia 5%.
MUNKAERŐ-PIAC:
A Fülöp-szigetek 2022 februárban mért munkanélküliségi rátája: 6,40% volt. 2019-es felmérés szerint a Fülöp-szigeteken az alkalmazottak 22,86%-a mezőgazdaságban, 19,12%-a az iparban és 58,03%-a a szolgáltatási szektorban dolgozott. Bár a Fülöp-szigetek egy folyamatosan fejlődő ország, a növekvő népesség következtében egyre több és több munkahelyre van szükség. Mivel a növekvő lakosság miatt ez nehezen biztosítható, jelenleg külföldön is több millió fülöp-szigeteki dolgozik.
INTERKULTURÁLIS JELLEMZŐK:
A Fülöp-szigetekiek esetében a két, munkahelyi környezetben is fontos, kiemelendő kulturális mutató (Hofstede dimenziói alapján) a kollektivizmus és a hatalmi távolság. A magas szintű kollektivizmus azt mutatja, hogy az egyén közösségben képes a legjobban teljesíteni. Tehát egy csapatcél sokkal motiválóbban hat rá, mint az individualista önmegvalósítás elérése. A magas hatalmi távolság pedig a munkahelyi hierarchia fontosságát mutatja, vagyis azt, hogy a fülöp-szigeteki munkavállalók számára fontos a tisztelet és az, hogy felnézhessenek vezetőikre, egyenlőtlennek látják a vezető-beosztotti viszonyt, míg egyes országokban (pl. Magyarország) inkább partneri kapcsolatként tekintenek a vezetőjükhöz fűződő viszonyra.
A magas kollektivizmus faktor miatt fontosak számukra a közösségi események (pl. csapatsportok űzése), Illetve a külföldön dolgozó fülöp-szigeteki csoportok szívesen végeznek önkéntes munkát, így töltve közösen a szabadidejüket.
Bővebben a témáról ingyenes bookletünkből olvashat.
OKTATÁS:
A filippínók a világ egyik legnagyobb angolul beszélő népe, ezenfelül sokan beszélnek spanyolul és franciául is. Az ország gyarmati története a fülöp-szigeteki oktatási rendszerre is nagy hatással volt. A szellemi élet, az egyetemek a fővárosban, Manilában összpontosulnak.
GASZTRONÓMIA:
A fülöp-szigeteki konyha a kínai, a maláj, valamint a spanyol ízvilág keveréke. A hagymát, a fokhagymát, valamint a gyömbért gyakran használják ízesítéshez. A gasztronómiában igencsak megjelenik az amerikai hatás is, az országban mindenfelé találhatunk gyors-éttermeket. Mint azt sok más ázsiai országban is megfigyelhetjük, a Fülöp-szigeteken is a rizs az egyik legfontosabb étel. Jelentős továbbá a sörfőzés, kifejezetten büszkék hazai sörmárkáikra.
Úgy gondoljuk, hogy munkavállalóink kultúrájának megismerése alapvető fontosságú lehet a megfelelő kommunikációhoz, a fluktuáció csökkentéséhez, végső soron pedig a hosszú távú sikeres együttműködéshez.
Amennyiben külföldi munkavállalók foglalkoztatásán gondolkodik, vagy szeretné hatékonyabbá tenni a határon túlról érkező dolgozók beilleszkedését, keressen minket bizalommal.
Ide kattintva kérje ajánlatunkat