Miért van szüksége Magyarországnak külföldi munkavállalókra?

Aligha jelent meglepetést, hogy a magyar munkaerőpiac tartós munkaerőhiánnyal küzd. A KSH adatai szerint 2025 első negyedévében mintegy 70 ezer betöltetlen álláshely volt. Bizonyos ágazatokban – például az autóiparban, az elektronikában, a logisztikában és a vendéglátásban – a belföldi munkaerő-tartalék mára gyakorlatilag kimerült.

Ugyanakkor a magyar munkaerőpiacon rendkívül ellentmondásos helyzet alakult ki: egyrészt a gazdaság gyenge teljesítménye miatt számos nagyvállalat leállította a felvételt, sőt, elbocsátásokra is sor került; másrészt a munkaképes korú magyar lakosság száma 2024-ről 2025-re mintegy 42 ezer fővel csökkent. Ez a demográfiai visszaesés olyan mértékű, hogy a felszabaduló munkaerő sem képes kompenzálni a kiesést. A hiány pótlásában egyre nagyobb szerep jut a külföldi munkavállalóknak, miközben a vendégmunkások foglalkoztatását a kormány szigorú kvótához köti: 2024-ben legfeljebb 65 000, 2025-ben pedig már csak 35 000 fő kaphat vendégmunkás- vagy foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt.

A közelmúltban a Pannonjob részt vett az MGYOSZ által szervezett szakmai fórumon, ahol a vendégmunkások foglalkoztatásának kérdése került napirendre. Az eseményen elhangzottak megerősítették: harmadik országbeli – vagyis nem uniós – munkavállalók alkalmazása nemcsak szükségszerű, hanem gazdaságilag is indokolt.

A fórumon felszólaló szakértők szerint a munkáltatók leggyakoribb motivációi a külföldi munkaerő alkalmazására:

• A hazai munkaerőhiány enyhítése, különösen olyan pozíciókban, amelyeket hónapokig nem sikerül betölteni magyar munkavállalóval.
• Olyan munkavállalók biztosítása, akik az elvárt kompetenciákkal, pozitív munkamorállal és magas motivációval rendelkeznek. A harmadik országbeli – különösen fülöp-szigeteki – dolgozók esetében gyakran tapasztalható, hogy megbízhatóak, rendkívül lojálisak és gyorsan betaníthatók.
• A munkaerő-stabilitás fenntartása egy olyan változékony gazdasági környezetben, ahol a megrendelések szezonálisan vagy trendek szerint ingadoznak.
• A hatékonyság növelése – nemzetközi tapasztalatok szerint a külföldi munkavállalók termelékenysége gyakran eléri, sőt meg is haladhatja a hazai dolgozókét.
• A rugalmas munkarendhez való alkalmazkodás támogatása, különösen több műszakos vagy hétvégi munkavégzés esetén.

Az MGYOSZ kutatásai szerint főként nagyvállalatok alkalmaznak harmadik országbeli munkavállalókat, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő előkészítéssel ezek a munkavállalók jól integrálhatók a munkahelyi közösségekbe. Emellett a származási ország kultúrájának és nyelvének megismerése sokszínűséget hozhat a szervezeti kultúrába, ami pozitív hatással van a munkamorálra és az általános motivációra is.

Fontos hangsúlyozni, hogy a külföldi munkaerő alkalmazása nem a magyar munkavállalók helyettesítésére, hanem a munkaerőhiány pótlására irányul. A hatályos jogszabályok egyértelműen kimondják: külföldi munkavállaló csak akkor alkalmazható, ha nincs megfelelő magyar jelentkező az adott pozícióra. A vendégmunkások alkalmazásának célja tehát a gazdaság működőképességének fenntartása, különösen tekintettel azokra a területekre és ágazatokra, ahol kritikus mértékű a munkaerőhiány.

Törvényi háttér

·       A 2023. évi L. törvény és a kapcsolódó rendeletek mellett 2024-től hatályos a 2023. évi XC. törvény, amely részletesen szabályozza a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi beutazását és tartózkodását. A szabályozás célja kettős: egyrészt a magyar állampolgárok munkahelyeinek védelme, másrészt a beruházásokhoz szükséges munkaerő biztosítása.

·        A vendégmunkások alkalmazása kizárólag hiányszakmákban, engedélyezett országokból és foglalkoztatókon keresztül történhet. A 2025-ös évre a magyar kormány 35 ezer főben maximálta a vendégmunkások és foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek számát.

·        A vendégmunkás-tartózkodási engedély legfeljebb két évig érvényes, és egyszer legfeljebb egy évre hosszabbítható. A meghosszabbítás szigorú határidőkhöz kötött. A munkaviszony megszűnése esetén a munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a munkavállaló hat napon belül elhagyja az országot, ellenkező esetben jelentős bírság (akár 5 millió Ft) róható ki.

·        A Fülöp-szigetek szerepel az engedélyezett országok listáján. Ez lehetővé teszi, hogy a magyar munkaadók e stabil és megbízható forrásból toborozzanak munkaerőt – különösen a feldolgozóipari és logisztikai szektorokba.

Összességében a jogszabályi környezet világosan meghatározza a vendégmunkások alkalmazásának feltételeit, miközben lehetőséget ad arra, hogy Magyarország a kritikus munkaerőhiány kezelésére stabil és megbízható forrásból – például a Fülöp-szigetekről – toborozzon munkaerőt. A szabályozás tehát keretet biztosít, de a siker igazi kulcsa abban rejlik, hogy a munkáltatók milyen hatékonyan tudják áthidalni a kezdeti nehézségeket és integrálni a külföldi munkavállalókat a magyar mukakörnyezetbe. Ennek bemutatásával folytatjuk következő írásunkban.

Készítette: Mosolygó Andrea