Az egyre égetőbb problémává váló munkaerőhiány nem csak bizonyos régiók, hanem az egész ország gazdasági növekedését is jelentősen képes korlátozni.

A beszűkülő munkaerő-piaci folyamatoknak köszönhetően a munkaerő-kölcsönzők szerepe egyre jobban felértékelődik. Ugyanakkor felmerül a kérdés: minek köszönhető, hogy egyre több nagyvállalat keresi fel a kölcsönző cégeket azzal, hogy szükségük van határon túli munkavállalókra?

Riportunk első felében arra kívántunk rávilágítani, hogy miért van szüksége a magyar gazdaságnak külföldi munkaerőre, mik a lépései az ukrán dolgozók munkaerő-kölcsönzésének, és milyen nehézségekkel szembesülnek ezek a dolgozók a magyar munkaerő-piacra történő belépésükkor.

A tavalyi év új helyzet elé állított legtöbbünket, a COVID-19 járvány megjelenésével hatalmas kihívásokkal kellett szembesüljön többek között a vendéglátó és a turisztikai szektor, ezenfelül sok vállalatnál tömeges elbocsájtások és kényszerűen bevezetett részmunkaidős foglalkoztatás, illetve távmunka vált szükségessé, nem is beszélve az egészségügyi intézmények hatalmas leterheltségéről. Ez az időszak kétségkívül rugalmasságot követelt meg munkáltatói és munkavállalói oldalról egyaránt, így bizonyosasan nagy hatással volt a munkaerő-piac alakulására is, de milyen mértékű volt a járvány okozta változás és milyen hosszú távon befolyásolta a munkaerőpiaci folyamatokat?