Várandós kismamák pénzbeni ellátása
A munkavállalók tudják, hogy munkabérükből társadalombiztosítási járulék kerül levonásra, ugyanakkor a levont járulékért „cserébe” járó ellátásokra kiterjedően már bizonytalanabb tudással rendelkeznek. Nem is csoda, hiszen a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásainak fogalmi illetve szabályrendszere meglehetősen bonyolult. E bonyolult szabályokat próbáljuk meg cikksorozatunkban gyakorlati oldalról megközelíteni, a mindennapi életből vett példák alapján.
A mai cikkünk első részében a várandós kismamák és munkáltatóik által gyakran feltett kérdéseket foglaljuk össze, és egy példán keresztül konkrét gyakorlati kérdésekre adunk válaszokat.
Példa:
Munkáltató jelezte felénk – mint társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatokat ellátó szolgáltató felé, hogy munkavállalója gyermeket vár.
Szülés várható időpontja: 2023.01.15.
2022.08.17. napjától keresőképtelen állományba vette az orvos, várandóssága miatt (keresőképtelenség kódja: „9”).
Munkavállaló arról érdeklődik, hogy a gyermek születésével kapcsolatban, milyen ellátásra jogosult, mikortól és mi az ügyintézés menete?
Munkáltató kérdése pedig, hogy milyen teendője van, illetve számára esetlegesen milyen költségek merülnek fel?
Válaszunkban, elsőként nézzük a táppénz ellátást:
Munkavállalónk, mint a példában említettem várandósága miatt, veszélyeztetett terhes táppénzen van. A 2012. évi I. törvény (Mt.) 126.§ (2) bekezdése alapján, a társadalombiztosítási szabályok szerinti, veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség esetén nem jár betegszabadság.
A keresőképtelenség első napjától, táppénz ellátásra jogosult a munkavállaló, tehát a foglalkoztató mentesül a 15 munkanap betegszabadság fizetése alól.
Azonban, a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 25.§ (5) bekezdése alapján, a folyósított táppénz egyharmadát, a Magyar Államkincstár részére, hozzájárulás címén meg kell fizetnie.
Amennyiben a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhelyet tart fenn, úgy a táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettségének, a kifizetőhelyi elszámolásban tesz eleget. A nem kifizetőhelyként működő munkáltató részére, pedig a Kormányhivatal határozatban írja elő a fizetendő összeget.
Most térjünk át a gyermek születése kapcsán feltett kérdésekre:
Munkáltatónak, anya igénye szerint, egybefüggő 24 hét szülési szabadságot kell kiadni, melyet szintén az Mt. szabályoz (127.§ (1) bekezdés). A szülési szabadság idejére csecsemőgondozási díjra (csed) lehet jogosult anya, az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 40.§ (1-3.) bekezdése szerint. A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, a csecsemőgondozási díjra való jogosultság legkésőbb a gyermek születésének napjával nyílik meg, koraszülött gyermek esetén pedig, a szülési szabadság első napjától. A csecsemőgondozási díj 168 napra jár.
Kismamának két lehetősége van a csecsemőgondozási díj igénylése tekintetében:
1. Dönthet úgy, hogy a csed ellátást a szülés napjától kéri
2. viszont, dönthet úgy is, hogy a csed ellátást a szülés várható időpontja előtt 28 nappal szeretné igényelni. Példánk szerint a szülés várható időpontja 2023.01.15., ebben az esetben, az ellátás legkorábban 2022.12.18. napjától igényelhető
Csed igényléséhez szükséges dokumentumok:
Első esetben: amennyiben szülés napjától kéri az ellátást anyuka
1. csed igénylő nyomtatvány kitöltése (Magyar Államkincstár honlapjáról letölthető nyomtatvány) Nyilatkozat-csed-megallapitasahoz
2. gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolata
3. amint rendelkezik a gyermek TAJ azonosító okmányával, úgy arra is szükség lesz (ennek hiányában a csed ellátás elindítható)
Második esetben: amennyiben a szülés várható időpontja előtt kéri az ellátást
1. csed igénylő nyomtatvány
2. a szülés várható időpontját igazoló dokumentum (várandós kiskönyv másolata vagy orvosi igazolás a várható időről)
3. gyermek megszületését követően, a születési anyakönyvi kivonatát, illetve TAJ kártyájának másolatát meg kell küldeni a foglalkozatónak
A csed ellátás lejárta után, gyermekgondozási díjat (gyed) igényelhet, melyre a csed lejártát követő naptól jogosult anyukánk, a gyermek kétéves koráig, ikergyermek esetén pedig 3 éves korig.
Ha a gyermek születése napjától kéri az ellátást, úgy a gyermek születésnapjától számított 169. nap lesz a gyed ellátás kezdő napja, ha pedig a szülés várható időpontja előtt kérte a szülési szabadságot, mondjuk 2022.12.18.-tól, úgy 2023.06.04. a gyed első napja.
Itt jegyezném meg, hogy lehetőség van a csed és a gyed ellátás együttes igénylő kitöltésére is (Nyilatkozat-csed-gyed-egyuttes-igenylesehez), így a csed lejárta után, nem kell egy külön gyed igénylő nyomtatványt kitölteni.
Gyed igényléséhez szükséges dokumentum:
- gyed igénylő nyomtatvány (szintén a Magyar Államkincstár honlapjáról letölthető nyomtatvány) Igenybejelentes-gyed-re
- fizetés nélküli szabadság kérelem, melyet a munkáltatónak tudomásulvételként, aláírásával el kell látnia. /Mt. törvény (128.§ (1-3) bekezdés), a gyed idejére fizetés nélküli szabadságra jogosult anyuka/
A táppénz, a csed és a gyed ellátás igényeket, a társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó munkáltató esetén, a kifizetőhelynél kell igényelni, az igényt a kifizetőhely bírálja el és folyósítja a munkavállaló részére és a kifizetőhelyi elszámolás benyújtásával térül meg a kifizetett összeg a foglalkoztatónak.
A nem társadalombiztosítási kifizetőhelyként működő foglalkoztató esetén pedig, az igényt a foglalkoztatónál kell benyújtani, a foglalkoztató 5 napon belül köteles továbbítani a Kormányhivatal felé, aki elbírálja és folyósítja az ellátást.
A gyed ellátás lejárta után, az 1998. évi LXXXIV. törvény alapján (Cst. tv.), gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) igénylésére van lehetőség, melyet anyuka a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes Kormányhivatalnál tud igényelni, a Kérelem gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására elnevezésű nyomtatványon.
A gyes ellátás a gyermek 3 éves koráig, ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig, illetve tartósan beteg gyermek esetén, a gyermek 10. életévének betöltéséig, alanyi jogon jár.
A gyes ellátás ideje alatt is, köteles a munkáltató, anyuka részére engedélyezni a fizetés nélküli szabadságot.
Tájékoztatásként el kell mondanunk, hogy anyukának, a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, nem szünetel a biztosítása, amíg a fent említett pénzbeli ellátásokban részesül.
A munkáltatónak tehát három fontos feladata van, az egyik a táppénz-hozzájárulás megfizetése, a kismama által benyújtott igény kifizetéséről való gondoskodás, illetve a fizetés nélküli szabadság kiadása a munkavállaló részére.
Anyukának pedig az ellátások igényléséhez szükséges dokumentumok megküldése a munkáltató részére és az úton lévő kisgyermek felnevelése.
A fenti információk írása közben, rájövünk, hogy nem is annyira könnyű megfogalmazni a válaszokat a kérdésekre, mert mindig jön új gondolat, ahogy az anyukák részéről is jönnek a további kérdések.
Cikksorozatunk következő részében, megpróbáljuk összefoglalni, a legtöbbet előforduló kérdést, miszerint „Mekkora összegű ellátásra számíthatok?”.
Köszönjük kedves olvasóink figyelmét!
Bekéné Böde Krisztina
Pannonjob Kft.