A Pannonjob már évek óta foglalkozik az ún. szomszédos harmadik országokból érkező, főként ukrán munkavállalók foglalkoztatásával, ugyanakkor tapasztalataink szerint hosszú éveket követően is akadnak olyan helyzetek, amelyek kihívást jelenthetnek a munkavállalók és a munkáltatók számára egyaránt. Sokszor kérdezik tőlünk, hogy milyen jogi folyamata van az ezen országokból érkező személyek munkába állításának, mik a főbb elvárások, ezért úgy döntöttük összeszedjük a lépéseket.

Egy kommunikációs helyzetben, ahol a magunk észlelése mentén levonjuk a tanulságokat, gondolataink keletkeznek, véleményt alakítunk ki, érzünk, viszonyulunk, elképzelünk, cselekszünk, majd – attól függően, hogy mennyire vagyunk érintettek – vetjük bele magunkat egy eszmecserébe a téma kapcsán.

Környezettudatos munkavállalók – avagy alternatív közlekedési eszközökkel történő munkába járás elszámolása

Az emberek közötti kommunikáció összetettsége üzleti- és magánbeszélgetésekben is komoly kihívást jelenthet a felek számára, hiszen maga az ember is összetett, bonyolult személyiség, akire hatnak az adott helyzet jellemzői, a másik fél kommunikációja és viselkedése, a maga adottságai és felkészültsége, és még számtalan egyéb tényező.

Jóllehet, a járványügyi veszélyhelyzet az otthoni munkavégzés elterjedését nagymértékben erősítette, ettől függetlenül a munkáltatók mindennapi jogalkalmazása során számos esetben hangzik el még ma is a kérdés: a munkáltató milyen mértékig köteles részt vállalni a munkába járással kapcsolatos költségekben?

Szinte az egész életünk tárgyalásokból áll. Tárgyalunk a főnökünkkel, mert béremelést vagy jobb munkakörülményeket szeretnénk. Tárgyalunk a kollégáinkkal, mert úgy érezzük nem igazságos a feladatok elosztása. Tárgyalunk a házastársunkkal, barátnőnkkel, barátunkkal, hogy hová menjünk nyaralni, melyik iskola lenne a legjobb a gyerekeknek. Tárgyalunk a tinédzser gyermekünkkel is amikor próbáljuk meggyőzni, hogy ne menjen el abba a buliba, mert féltjük, de ő persze teljesen az ellenkezőjét gondolja.